Szeretettel köszöntök ismét mindenkit!
Idekint új év kezdődött számomra. Bár semmi különbséget nem
érzek, azért mégis tök vicces számon tartani. J
Hozzánk tisztességesen beköszöntött az ősz, vagy mi… Nyár
nem is volt, mint már említettem. J
Szóval, nem igazán tudok különbséget tenni. Reggelente piszok hideg van, már
negatív számok szerepelnek a hőmérsékletben, de délutánonként talán most többet
süt a nap, mint a „nyáron”, és gyönyörű színei vannak az ősznek. Talán a
szeptember és az október volt eddig a két legszárazabb hónap, s nem is értem…
de hát, ki érti ezt? Végtére Angliáról van szó… hmm…
Egyébként rögtön az időjárásról jutott eszembe valami.
Olvastam egy cikket a neten, hogy otthon állítólag mindennek felemelték az árát
háromszorosára… na, jó, ez csak vicc volt… de a lényeg, hogy minden nagyon
drága lett, mert otthon nagy volt a szárazság, és minden kiszáradt, és jajj
istenem, nincs mit enni, és szegény termelők! Huhaaa! Frászt! Elárulom, hogy a
magyarok szerint itt Angliában meg a sok eső miatt kirohadt az összes krumpli,
és uramisten kétszeres áron fogják adni nekünk, mert hogy importálni fognak,
meg ilyenek. Na, mindjárt cáfolok itt dolgokat… már amennyire én látom, persze!
Na, szóval! Először is én azt gondolom, hogy itt Angliában a
termelők tisztában vannak azzal, hogy mennyi krumpli rohad ki évente a nedves
időjárás miatt, tehát valószínűleg úgy vetnek (vagy mi), hogy tudják belőle a
veszteségüket is. És én meg baromira nem vettem észre, hogy drágább lenne itt a
krumpli, itt amúgy is minden drágább valamivel, mint otthon. Na, már most! Itt
szeptember elején olyan szépen arattak, mint a szééééééél! Szóval, nekem az a
véleményem, hogy amennyiben a gabona ki tudott száradni, már pedig okkal
feltételezem, mivel learatni le tudták, akkor hogy a frászba rohadt volna ki a
krumpli??? Úgy szívatják csóró magyarokat már megint, és már megint olyan
példákkal dobálóznak, ami hatalmas baromság… de persze, ez csak az én
véleményem. Nyilván, nem látom országos szinten a kirohadt krumplik és a le nem
aratott gabona mennyiségét… :D :D :D
Minden esetre otthonról már megint csak a „rémhírek” jönnek,
és mindenki azt mondja, ha van eszünk, akkor soha nem megyünk haza végleg,
legfeljebb csak látogatóba! Na, ez a durva!
Anyukám meséli, hogy hogy elszabadultak az árak, főleg
amiatt, mert nagy volt a szárazság… nah, persze, ráfogják! Valamit mondani
kell, hogy miért lesz uniós ár, és magyar fizetés… Szégyen! Na, de erről
ennyit!
Mi az októbert egyébként szabadsággal kezdtük. Előbb Józsi
volt egy hét szabin, aztán én következtem. Jól elsuhantak a napok, de jól esett
a pihenés. Néha ki kell kapcsolni!
A hónap elején kicsit „kiköltekeztünk”, és ezt azért írom
így, mert eddig még semmire nem költöttünk. De most végre megvettük az ágyat,
amire már úgy áhítoztunk! Eddig két összetolt szingli ágyon aludtunk, jobb
híján, és már nagyon terveztük, hogy majd veszünk egy nagy ágyat, hogy végre
kényelmesen összebújhassunk. És most végre eljött a nagy pillanat! Szóval,
végre nem esek be a két ágy közti lyukba… :D Lapra szerelten kaptuk, és össze
kellett barkácsolni, de nagyon élveztük!
Igazából egy ágykeret ágyráccsal, és vettünk rá matracot.
Persze, olyan kényelmes nincs, mint az otthoni frankó kis ágyunk, de a két
összetolt kiságynál azért jobb!
Ezenkívül újra kellett raknom a gépemet a szabadság alatt,
úgyhogy kellett egy külső merevlemez is, hogy az adataimat le tudjam menteni.
Szóval, nagyon menő vagyok most már, van 1TB-nyi helyem a vacakjaimnak! J
Októberi legnagyobb ledöbbenésem egyébként egyik főzésemkor
történt. Ahogy jó feleségként dukál, vártam haza a férjemet ebéddel, illetve,
vacsorával. Disznópörköltet főztem, és a lényeg most jön… Vettünk előző nap
disznóhúst az Asdában, jó kis bőrös húst, na, gondoltam, akkor pöri lesz a
másnapi ebéd. Neki is láttam, hogy összedaraboljam. Hát, na, az nem volt
gyenge!!! A másfél kiló hús épp másfél órába telt, mire összevágtam!!! Olyan
kemény volt a hús, hogy az amúgy is elég frankó késemnek kivitte az élét!!! Kb.
minden második vágásnál kénytelen voltam élezni, de addig is tartott. Én ilyet
még életemben nem láttam! De arra minden esetre rájöttem, hogy az angol
háziasszonyok miért veszik a felkockázott húst a polcról!!! :D
Ezzel ellentétben viszont igen érdekes volt, mikor marhahúst
vettem, mert gulyáslevest akartam csinálni! Na, hát a marhahúst még az életlen
késünk is úgy vitte, mint a vajat. Majdnem dobtam egy hátast! Igaz, hogy az
angolok amúgy is inkább a marhát részesítik előnyben, meg hát, ugye a
birkahúst. Szóval, talán nem is kellene annyira csodálkoznom ezen!
Amúgy pörköltön kívül lényegében ezek a húsok semmi másra
nem alkalmasak számunkra, ugyanis olyan száraz, hogy megfulladunk tőle. Sütve
abszolút nincs bennük semmi zsiradék, olyan sovány húsok, hogy az már
félelmetes! Sütni itt egyedül csak a csirke jó…
Viszont, ha már a csirkénél tartunk: sose vettem annyi
csirkemellet, mint itt! Itt ugyanis 1 kg 4 fontba kerül, ami kb. 1300 Ft-ra jön
ki! Igaz, hogy fagyasztottan árulják, de kit érdekel… Otthon már 1800 alatt nem
is lehetett kapni…
Október elejétől itt már a Halloweenra készültek, és két
héttel előtte Sylwia már be is jelentette nekem, hogy édességet kellene
osztanom a gyerekeknek, akik becsöngetnek… Mert hogy ő minden évben szokott
venni, viszont idén dolgozik este, és így ő nem tud eme nemes feladatnak eleget
tenni. Huhaaa… Szóval, mikor eljött az október 31. én is kivettem a részem
ebből, szerencsére csak egy órácskára, mert a férje, Sylwek itthon volt, és ő
intézte a zömét.
Hát, mit mondjak. Jöttek kis pinduri gyerekek, beöltöztetve
múmiának, ennek-annak, meg nagyobbak is álarcokban. Igazából nem nagyon értem
ezt a Halloween dolgot. Valamilyen szinten a nálunk hagyományos Halottak
napjával van összefüggésben, csak ők másképp „ünneplik”. Nem megemlékeznek a
már elhunytakról, hanem elűzik a rossz szellemeket. Ez is egy felfogás, de sok
értelmét végül nem látom. J
És azért nem, mert a gyerekek bekopognak, és tartják a markukat… a semmiért.
Aranyosak, persze, meg minden, de se egy dalt nem adnak elő, vagy valami, hogy
kiérdemeljék az édességet. Szóval, ez is valahogy olyan, mint a Valentin nap,
hogy üzletet csinálnak belőle. Vegyél meg jó sok csokit meg cukorkát, mert az a
szokás, és osztogasd szét. Baromság.
És mégis heteken át tele vannak a boltok Halloweenes
cuccokkal: álarcok, mindenféle díszletek, halomra árulják a tököket, persze
méregdrágán… stb. Én inkább kihagytam, s nem költöttem ilyen
vackokra.
A hónap eleji pihenés aztán persze, hónap végére nemcsak
Halloweenba csapott át. J
Volt munka is megint tisztességesen. Főleg, hogy barátnőm meg a párja
hazautaztak egy hétre, s megint két emberrel kevesebben voltunk. Igazából, én
meg Józsi számítottunk a sok melóra, de persze Sylwiának az anyja már azonnal
abajgott, hogy megint túl sok munka van. Természetesen, mikor ők hagytak itt
minket szeptember elején, az neki is teljesen rendben volt. De ha neki kell más
helyett dolgozni, az már nem frankó! De mindegy. Amúgy is mindenki utálja az
öreglányt az örökös nyavalygásaival. J
Hála istennek most nyugi van tőle, mert barátnőmék után ő
ment el két hét szabira. Úgyhogy tiszta Hawaii, arról nem is beszélve, hogy ha
visszajön, utána meg mi lépünk majd le egy hétre. Jujj, de várom már!
A munkával kapcsolatosan egyébként újabb büszkeséget
könyvelhetünk el magunknak. A Sommerston szállodalánc kétszáz szállodájából
ugyanis bekerültünk az első 18-ba, amire a hotel 10 éves fennállása alatt nem
volt példa, ezen kívül pedig a Holiday Inn és Express 32 szállodájából a 3.
helyen állunk, ami szintén nem piskóta. Persze, extralóvé az nem jár ezért…
csak büszkék lehetünk magunkra… :D Olyannyira, hogy októberben még le is
fényképezték az egész hotel csapatát együtt! Gondolom, sztárfotónak készült. :D
Most ezekkel a „jó” hírekkel zárom soraimat. S remélhetőleg
újra találkozunk majd novemberben!
Derűs nyári napokat kívánok mindenkinek!!! :D :D :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése