2012. Április, a 7. hónap

Szép napot kívánok minden olvasómnak! J

Tehát, következő „fejezet”. Ahogy reméltem, ez most kicsit vidámabban fog sikerülni, ezt már előre látom, tele jó hírekkel és egyebek. Viszont úgy döntöttem, áprilisra csak egy novellát írok. (Mert úgyis tudom, hogy az sikeredik belőle. J)

Hosszú hónap volt ez, tele történésekkel. Egyik jött a másik után, már követni sem tudom őket. J Most előbb leírom a munkát és a fejleményeket, utána jöhetnek az érdekességek és az időjárás is, mert persze, nem lehet kihagyni semmit sem!

Először is, mint már említettem, még a hónap elején betanítottak egy könnyebb munkára, és elkezdtem csinálni a közösségi részét is a szállodának. Hát, fele annyit sem kell dolgozni, mikor oda vagyok beosztva, úgyhogy azért tudok helyezkedni… jó magyar kifejezéssel élve.

A karamellás-pekándiós csigám!!! :)))

Teltek a napok, kíváncsi voltam a fejleményekre, mivel figyeltem, hogy mennyien vagyunk, és hogy vajon Józsit be tudnám-e vinni hozzánk melózni. Az angol csaj még nem jött vissza, el viszont senki nem ment, de végig úgy tudtam, hogy kelleni fog még majd ember, és Sylwia azt mondta, hogy fent fogja tartani Józsinak a helyet. J Csak azt nem tudtam, hogy mikor lesz ez a pillanat.

És a nagy gondolkodás és agyalás közepette, hogy hogyan is lenne jó ezt az egészet csinálni, jött megint a nagy durranás. A bunkó supervisor, akivel együtt kellett dolgoznunk, először azt kérte, hogy csak hétvégén dolgozhasson. Nem tudom, miért. Viszont egy hete fel is mondott teljesen. És mit gondoltok, ki lesz helyette??? :D :D :D Hát, én. Úgy néz ki, hogy életemben először „megtérül” a becsületességem és a szorgalmam. J

Miután ez kiderült, jött a második pozitív „sokk”. Az angol csaj a hattyúk halála után fel is mondott, úgyhogy megürült egy hely… J Ez pedig azt jelentette, hogy végképp minden akadály elgördült, és Józsi tud jönni hozzánk dolgozni. És a legjobb az egészben, hogy nem is kell elszakadnunk egymástól, az esküvő után rögtön jöhet velem vissza!!! :D Úgyhogy ennél boldogabb talán már nem is lehetnék!!!

A csokitortám egy szelete :))

A lakáskérdés a hónap első két hetére annyiban maradt, mert úgy volt, hogy Sylwiáék is költözni fognak. Igen ám, de a hónap utolsó hetében közölte velem a főbérlőm, hogy két héten belül költözzek el, mert eladta a házat. S ekkor jöttek megint a segítségemre Sylwiáék. J Jelenleg ideiglenesen megkaptam azt a kis szobát, amiről eredetileg is szó volt, és most itt lakom. Úgyhogy már megint költöztem. J De nem bánom, mert a srác, aki a nagyobbik szobában lakik, nem sokára elköltözik, és Józsival megkapjuk az ő szobáját, mikor visszajövünk.

Szóval, minden a lehető legjobban alakult ezen a téren, és madarat lehetne velem fogatni. J

Ami az anyagiakat illeti, hát ott is történtek a dolgok rendesen. Először is, ez az albérlet 30 fonttal kerül kevesebbe, mint a másik, vagyis 50 fontot fizetek most az albérletért. És az nem kevés pénz, úgyhogy ennyivel több marad a bukszámban hetente. J Ezen kívül, megigényeltem a tax creditet, és a hosszadalmas procedúra végül sikerrel járt, és heti 52 fonttal vagyok ettől gazdagabb. :D

Időjárás J Itt március vége óta alig sütött a nap. A tél enyhe volt, mondhatni tavasz, most meg mikor tavasznak kéne lenni, csupa téli időjárás van. Az utolsó másfél hétben engedett annyit az idő, hogy nincs az a nagyon fagyos hideg odakint reggelente, de az eső most nagyon sokat esik. Szóval, most kifejezetten utálom. L

Karamellás-banános sajttoresz :D

Nyelv: Mert ezzel is vannak fejleményeim. J Ebben a hónapban már nagyon sokat beszéltem angolul. Szinte minden nap, összefüggően, és folyékonyan. Van még nagyon sok olyan kifejezés, ami nagyon hétköznapi, és nem tudom, hogy hogyan mondjuk, de mára már szinte alig „nyögök”, tudok folyékonyan beszélni, nem kell hatszor átgondolnom előtte, hogy mit és hogyan akarok kérdezni, és hogy nyelvtanilag helyes-e. Rengeteget tanultam Sylwiától, nemcsak angolt, már lengyelt is. J Amióta meg vele és a családjával lakom együtt, már egyre több lengyel szót tudok, és angolul is nagyon sokat beszélgetünk.

Egyébként én is szoktam neki tanítani ezt-azt magyarul. Van egy csomó hasonló szavunk. És nagyon furcsa, ahogy magyarul mondja a szavakat. De jókat nevetünk és viccelődünk.

És jöjjenek az érdekességek, ahogy már az lenni szokott. J

Először is, mint mindig a fincsi kaják. J Olyat sikerült vásárolnom már kétszer is, amit még soha nem ettem. És teljesen véletlenül. Hónap elején akciós volt a karamellás - pekándiós csiga a Morrisonsban. Hát, gondoltam, ez azért jól hangzik, úgyhogy csak kipróbálom már! Nemcsak nagyon guszta volt, de isteni finom is! Bár azóta sem láttam, pláne nem akcióban… sajna.

A következő szerzeményem a csokitorta volt. De ilyet ettem már máskor is, úgyhogy meglepetést végül is nem okozott. Annál inkább a karamellás-banános sajttorta, amit az ASDÁ-ból vettem az átköltözésem után. Amúgy is nagyon csípem ezeket a sajttortákat, szeretem a karamellát és a banánt is. De ez a sajttorta lenyűgöző volt ezzel az összeállítással!!!

A jelenlegi kicsi kupis szobám....

A legújabb pedig, hogy Sylwia megkínált ún. sült babbal. Ez egy angol kaja. Gyakorlatilag egyetlen egyszer ettem ilyet ezelőtt, még akkor, mikor a legelső nap reggelit kaptunk a szállodában, októberben. Akkor az angol reggelihez ilyen babot is kaptunk. Nekem ízlett, de én nem tudtam, hogy ezt csak úgy lehet kapni konzerv formában a boltokban. A dolog lényege annyi, hogy az ember megveszi ezt a konzerv babot, ami vagy paradicsomos szószban vagy valami más egyéb ízesítésű szószban van benne, felmelegíti, és tejföllel, virslivel, sült krumplival vagy a képzeletre van bízva, hogy mivel, elfogyasztja. Én eddig még sosem mertem venni, mert kicsit félek néha ezektől az angol cuccoktól… a fene se tudja, mi van bennük… J De ez határozottan ízlik, és munkából hazaesve gyorskajának maximálisan megteszi!

Egyébként itt jobban vannak edények, mint a másik házban, van kisebb-nagyobb, és van serpenyő is, normális. Bár újabban rákattantam teljesen a tojásos galuskára, mert az gyorsan kész van, nincs vele sok macera és nem kell hozzá se olaj, se serpenyő… J És amúgy is imádom!

Fürdő

Amit még rögtön ideköltözésem után kipróbálhattam, az a lengyel cukrászsütemény. Ugyanis kaptam két szeletet. Mennyei manna volt nekem, aki most el van szigetelve az ilyen cuccoktól. Már említettem korábban, hogy itt az angolok nem csinálnak ilyesmit, ha meg igen, akkor vagy nagyon drága, vagy nagyon sz*r. Nem nagyon ettem még itt igazi cukrász sütit, mint amilyen otthon van. De most ez a lengyel süti, állati jó volt!!! Majdnem olyan íz világa van, mint a miénknek, van a lapok közt rendesen krém meg megszórva a teteje ezzel-azzal. (Ez éppen mandulás meg csoki reszelékes volt.)

A bevásárló helyet úgy gondolom, hogy teljes mértékben ASDÁ-ra fogom cserélni, mert most már talán az van a legközelebb, ami választékban is és árban is megfelelő. Állítólag itt is van Morrisons, de ott drágábbak a dolgok. És amúgy tényleg jó árban vannak a cuccok az ASDÁ-ban, aminek egyébként van egy érdekessége. Ez pedig a parkoló! Itt a parkolás úgy történik, hogy mikor bemegy az ember kocsival, akkor a kapunál kiad az automata egy jegyet, amit be kell dugni egy másik automatába vásárlás után. Ki kell fizetni a parkolási időt, és kifelé menet bedugni megint a kapunál az automatába. És csak úgy lehet be és kijutni a parkolóból. Nem gyenge!

És még ami érdekességként felmerülhet, az a szolárium. A legnagyobb érdekessége, hogy rohadt drága… :D Mivel az esküvőmre készülök, gondoltam, legyen már valami színem, itt a nap most leginkább nem süt, úgyhogy egy megoldás volt, a szoli. Előzetesen szétnéztem a neten, hogy kb. mennyi egy perc, nehogy dobjak egy hátast, amikor a szoliban megmondják az árát. És hát, nem tévedtem! Jobb, hogy szétnéztem a neten. Itt egy perc szoli ugyanis több, mint 1 fontba kerül, ha csak 4 percet akarok, és nem veszek bérletet. Minél több percet vásárolok meg bérletben, annál kevesebbe kerül egy perc, de még így is olyan 170 forintba jön ki, hogy bérletet vettem. (Megjegyezném azoknak, akik nem jártasak a témában, hogy otthon egy perc 80-85 Ft, és ha bérletet vesz az ember, akkor meg 65 Ft-ból is kijön.) Igazából itt az összes szépészeti „beavatkozás”, mint fodrász, műkörmös, kozmetikus, mocsok sokba kerül. Úgyhogy akinek ilyen szakmája van, és tudja a nyelvet, az nyugodtan jöhet, mert hülyére fogja magát keresni. J

Konyha

Jah, és ebből még eszembe jutott, hogy a szakácsok ugyanilyen keresett személyek! Itt vannak olyan helyek, hogy egymás hegyén-hátán vannak az éttermek, és úgy tűnik, hogy működnek is… De rengeteg az álláshirdetés szakácsoknak.

Most itt a várost nem sikerült még megnéznem, mert nem volt rá időm. Rengeteg a munka, és csak 1 napokat pihenek, azt meg nem városnézésre szánom. J De amint tudok, majd körbenézek, de most már majd a férjemmel!!! J És már odáig vagyok, hogy vele együtt mehessek mindenfelé, és megmutathassak neki  mindent ebből a világból.

Az esküvői előkészületek körül egyébként akadtak rendesen problémák mindenféle téren. Főleg a ruhák és a vendégek okoztak problémát. Én nem tudom, valahogy minden ember meg akarja mondani, hogy hogyan csináljuk meg mi a saját nagy napunkat. Mindenki rendezkedni akar, mindenki többnek gondolja magát a saját szerepénél, és mindenki lesza*ja, hogy micsoda erőfeszítéseket igényel, hogy egy esküvőt így szervezünk meg. Egymástól külön, és Józsira is hárulnak feladatok rendesen. Na, és még mi lesz az esküvő hetében! Egyfolytában intézkedés. De ez senkit nem érdekel. Mindenki okoskodik, és olyan, de olyan önzőek az emberek, de komolyan!!! Hova fajul a világ??? Én ezt nem értem!!! Na, mindegy.

Mindettől függetlenül már odáig vagyok, hogy mehessek már haza!!! Már nagyon várom a pillanatot, mikor újra otthon lehetek! És már csak néhányat kell aludni, és végre útra kelek! Most olyan vagyok, mint a gyerekek, számolom, hogy hányat kell aludni a hazatérésem napjáig… J S legközelebb az otthoni élményekkel térek vissza, és azokról fogok beszámolni. J

Addig is mindenkinek gyönyörű napokat kívánok, és mindenben a legjobbakat!!!